A test csontos váza 206 darab csontból áll. A csontok a test tömegének 10%-át teszik ki. A csont fizikai tulajdonsága, hogy egyszerre kemény (a szervetlen anyagok pl. kalcium, foszfor, magnézium miatt) és rugalmas is (szerves alkotórészek pl. kollagén rostok) és a lemezes szerkezet miatt. A csontok kötőszövettel, szalagokkal, porccal vagy ízülettel kötődnek egymáshoz. A csontok, az izületek és a szalagok együttesen alkotják a mozgás passzív szervrendszerét.
Csontváz, csontrendszer részei.
A csontrendszer részei
1.    a koponya csontjai,
•    agykoponya,
•    arckoponya,
2.    a gerinc (csigolyákból áll),
3.    a törzs csontjai,
•    bordák,
•    mellcsont (szegycsont),
4.     a végtag csontjai,
•     a felső végtag csontjai,
o    felső függesztőöv vagy vállöv,
o    lapocka,
o    kulcscsont,
o    kar (felkarcsont),
o    alkar (singcsont és orsócsont),
o    a kéz csontjai (kéztő, kézközép és ujjpercek).
•     az alsó végtag csontjai,
o    alsó függesztőöv vagy medenceöv,
o    keresztcsont (a gerinchez tartozik),
o    medencecsont,
o    comb (combcsont),
o    lábszár (sípcsont, szárkapocscsont, térdkalács),
o    a láb csontjai (lábtő, lábközép, lábujjpercek).

Alakjuk szerint a csontok lehetnek:
1.    Csöves csontok, (ide tartoznak a végtagcsontok többsége), jellemzőjük:
•    két végükön porcos izületi felszín van,
•    a középrészen a csontkéreg vastag, erős,
•    a középrész belseje az un. velőüreg, melyben sárga csontvelő (zsírvelő) van,
•    a két végén a szerkezetük szivacsos, belsejét fiatal korban vörös csontvelő tölti ki.
2.    Köbös csontok, (ide tartoznak pl. a csigolyák testei, a kéz- és lábtő csontjai), jellemzőjük:
•    alakjuk változatos, szabálytalan, kockára emlékeztető,
•    szorosan illeszkednek egymáshoz, ezért kicsi az elmozdulás közöttük,
•    kérgük nagyon vékony,
•    csontállományuk csaknem teljesen szivacsos szerkezetű,
•    a végtagok köbös csontjai zsírvelőt, a csigolyatestek vörös csontvelőt tartalmaznak.
3.    Lapos csontok, (ide tartoznak az agykoponya csontjai, a medencecsont, a lapockák, a szegycsont és a bordák), jellemzőjük:
•    lapát vagy kagyló alakúak,
•    egymáshoz illeszkedve üreget zárnak be, így fontos lágyrészeket védenek,
•    erős kérgi állomány közt kevés szivacsos állomány, melyben az élet során mindig megmaradó vörös csontvelő van.
4.    Szabálytalan csontok, (ide tartozik a koponya néhány csontja), jellemzőjük:
•    alakjuk változatos,
•    bennük légtartalmú üregrendszer van.

A csontok járulékos részei
1.    Csonthártya: a csontokat kívülről (az izületi porccal fedett részek kivételével) borító rostos burok. Szerepe:
•    táplálás, sok ér van benne (eltávolítása csontelhaláshoz vezet),
•    csontképzés (vastagságbeli növekedés)
o    belső rétegében csontszövetet termelő sejtek  vannak,
o    a fák évgyűrűjéhez hasonlóan rétegről rétegre újabb csontállományt rak a csontra,
•    mechanikai védelem
o    külső rostos rétege felfog külső hatásokat,
o    bő idegellátása miatt korán erős fájdalommal jelzi a csontot ért vagy fenye¬gető károsodást.
2.    Csontvelő: a csontok belsejét tölti ki, 2 fajtája van:
•    vörös csontvelő,
o    a vörös és részben a fehér vérsejtek képzésében vesz részt,
o    ilyen van, pl. a lapos és rövid csontokban,
•    sárga csontvelő, vagy zsírvelő,
o    a vörös csontvelőből alakul ki,
o    ilyen van a felnőtt hosszú csontjainak középdarabjában.
3.    Porc: a csontok végein, felszínén van, az izületi felszíneket alakítja, a csontok összeköttetésében vesz részt. Fajtái:
•    üveg porc (pl. az izületi felszíneken),
•    rugalmas porc (pl. fülkagyló),
•    kollagén rostos porc (pl. csigolyák közötti porckorong), az izületi felszínek egyenetlenségét kiegyenlítő porc.

A csontok többsége előbb porcos telepként fejlődik ki, és ez épül át igen fokozatosan csonttá (ez a folyamat csak a növekedés lezárultával fejeződik be). A csöves csontok középső és végi része közti határon levő néhány mm vastag porclemezben megy végbe a csontok hosszirányai növekedése.


A csontrendszer funkciói:
1.    a mozgás passzív szervrendszerét alkotja az izületekkel és szalagokkal együttesen,
2.    életfontosságú szervek védelmét biztosítja (agyvelő, gerincvelő, szív, tüdő stb.),
3.    a szervezet szilárd vázát alkotja,
4.    a mozgást létrehozó vázizomzat eredési és tapadási felülete,
5.    a lapos csontok, a csigolyatestek, továbbá a comb, valamint a felkarcsont törzshöz közelebb levő szivacsos állományában levő vörös csontvelő fontos vérképzőszervünk,
6.    szerepe van a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjében,
7.    meghatározza a test magasságát és a testarányokat.

A kéz csontjait (27 db) több, mint 30 izom mozgatja különböző irányba.

Felső végtag csontjai:
•    Felső függesztő öv vagy vállöv:
-Lapocka
-Kulccsont
•    Felkar:
-Felkarcsont
•    Alkar:
-Orsócsont
-Singcsont
•    Kéz:
-Kéztő: 8 apró köbös csont 2 sorban elhelyezkedve
-Kézközép: 5 rövid csöves csont alkotja, melyeknek két vége eltérő alakú
•    Ujjak:
-14 rövid csöves csont alkotja


A kéz csontváza három részre tagozódik:

1.    kéztő csontok,
(8 apró köbös csont két sorban elrendeződve a csuklóban. A kézhát felé a domborulatát, az  alsó a tenyér felé a homorulatát  adja. Abban különböznek a láb csontjaitól, hogy az egyes ujjunkat szembe tudjuk állítani a négy ujjunkkal és műszerként tudjuk alkalmazni)

2.    kéz-középcsontok,
(5 darab rövidebb  csont a tenyérben, közöttük erős izmok és szalagok feszülnek ki, ezek vesznek részt a kézháti boltozatnak a kialakításában. Mindegyik izom és szalag egy kéztő csonthoz és egy ujjperchez párosul.)

3.    ujjperc csontok,
(14 darab rövid, csöves csont. A hüvelykujj 2 percből, a többi 3 percből áll. A harmadik percet körömpercnek nevezzük.)

A láb csontjai


Az emberi láb csontváza három részre tagozódik:
1.    lábtő,
2.    lábközép,
3.    ujjak.

A kéz vázának sokoldalú mozgékonyságra irányuló felépítésével szemben a láb váza egységes statikai szerkezet. Ujjai rövidek és a kéznél jóval kevésbé mozognak, az ember egyenes testtartása melletti járáshoz, futáshoz stb. csodálatosan alkalmazkodott mozgékonyságú testrész. Az emberi lábhoz akár csak megközelítően hasonló megoldás az állatvilágban nem található. A láb a lábszárral a bokaizületben ízesül, a kéz vázával ellentétben azonban csak egyetlen lábtőcsont, az ugrócsont révén. A lábtőcsontok a legfejlettebbek, az ujjcsontok csökevényesek (ezt a statikai viszonyok magyarázzákk

1.    Lábtőcsontok: (köbös csontok)
•    ugrócsont (a boltozatos konstrukciót képező lábtő és lábközép felső zárkövét alkotja, erre nehezedik a test egész súlya. Ezt a súlyt az alatta levő sarokcsontra és előre a sajkacsontra viszi át),
•    sarokcsont (itt tapad az Achilles-ín),
•    sajkacsont,
•    köbcsont,
•    3 ékcsont.

2.    Lábközépcsontok (csöves csontok), (Az 5 darab lábközépcsont közül a 2. a leghosszabb.)

3.    Lábujjak csontjai vagy lábujjperccsontok (csöves csontok) megfelelnek a kézujjak csontjainak, számuk 14.

Hirdetés

Körömdíszítés - havi TOP20
Műkörömépítő tanfolyam - neked
Francia műköröm - köröm minták
Műköröm webáruház - világmárkák
Műköröm díszítés -kombinált köröm
Műköröm minták - műköröm képek

Körmös települések

Műkörmös Csátalja
Műkörmös Pápa
Műkörmös Iváncsa
Műkörmös Kiskunmajsa
Műkörmös Szada

Körömszalonok

Titica
Gombos Alexandra
Barizs Szilvia
Kósa Anita
Gyémánt Ágnes
Patakiné Gálosi Diána
Farkas Adrienn
Szabóné Sz.Henrietta
Műkörmösök további honlapjai
Műkörmös könyvtárak
Műkörmösök képei
Műkörmös termékcsoportok
Műkörmös alapanyagok

körmös honlapok - körmös képek - képek könyvtárai - termékcsoportok - Nail products - Szervezés-Vezetés