A test csontos váza 206 darab csontból áll. A csontok a test tömegének 10%-át teszik ki. A csont fizikai tulajdonsága, hogy egyszerre kemény (a szervetlen anyagok pl. kalcium, foszfor, magnézium miatt) és rugalmas is (szerves alkotórészek pl. kollagén rostok) és a lemezes szerkezet miatt. A csontok kötőszövettel, szalagokkal, porccal vagy ízülettel kötődnek egymáshoz. A csontok, az izületek és a szalagok együttesen alkotják a mozgás passzív szervrendszerét.

A csontrendszer részei
1.    a koponya csontjai,
•    agykoponya,
•    arckoponya,
2.    a gerinc (csigolyákból áll),
3.    a törzs csontjai,
•    bordák,
•    mellcsont (szegycsont),
4.     a végtag csontjai,
•     a felső végtag csontjai,
o    felső függesztőöv vagy vállöv,
o    lapocka,
o    kulcscsont,
o    kar (felkarcsont),
o    alkar (singcsont és orsócsont),
o    a kéz csontjai (kéztő, kézközép és ujjpercek).
•     az alsó végtag csontjai,
o    alsó függesztőöv vagy medenceöv,
o    keresztcsont (a gerinchez tartozik),
o    medencecsont,
o    comb (combcsont),
o    lábszár (sípcsont, szárkapocscsont, térdkalács),
o    a láb csontjai (lábtő, lábközép, lábujjpercek).

Alakjuk szerint a csontok lehetnek:
1.    Csöves csontok, (ide tartoznak a végtagcsontok többsége), jellemzőjük:
•    két végükön porcos izületi felszín van,
•    a középrészen a csontkéreg vastag, erős,
•    a középrész belseje az un. velőüreg, melyben sárga csontvelő (zsírvelő) van,
•    a két végén a szerkezetük szivacsos, belsejét fiatal korban vörös csontvelő tölti ki.
2.    Köbös csontok, (ide tartoznak pl. a csigolyák testei, a kéz- és lábtő csontjai), jellemzőjük:
•    alakjuk változatos, szabálytalan, kockára emlékeztető,
•    szorosan illeszkednek egymáshoz, ezért kicsi az elmozdulás közöttük,
•    kérgük nagyon vékony,
•    csontállományuk csaknem teljesen szivacsos szerkezetű,
•    a végtagok köbös csontjai zsírvelőt, a csigolyatestek vörös csontvelőt tartalmaznak.
3.    Lapos csontok, (ide tartoznak az agykoponya csontjai, a medencecsont, a lapockák, a szegycsont és a bordák), jellemzőjük:
•    lapát vagy kagyló alakúak,
•    egymáshoz illeszkedve üreget zárnak be, így fontos lágyrészeket védenek,
•    erős kérgi állomány közt kevés szivacsos állomány, melyben az élet során mindig megmaradó vörös csontvelő van.
4.    Szabálytalan csontok, (ide tartozik a koponya néhány csontja), jellemzőjük:
•    alakjuk változatos,
•    bennük légtartalmú üregrendszer van.

A csontok járulékos részei
1.    Csonthártya: a csontokat kívülről (az izületi porccal fedett részek kivételével) borító rostos burok. Szerepe:
•    táplálás, sok ér van benne (eltávolítása csontelhaláshoz vezet),
•    csontképzés (vastagságbeli növekedés)
o    belső rétegében csontszövetet termelő sejtek  vannak,
o    a fák évgyűrűjéhez hasonlóan rétegről rétegre újabb csontállományt rak a csontra,
•    mechanikai védelem
o    külső rostos rétege felfog külső hatásokat,
o    bő idegellátása miatt korán erős fájdalommal jelzi a csontot ért vagy fenye¬gető károsodást.
2.    Csontvelő: a csontok belsejét tölti ki, 2 fajtája van:
•    vörös csontvelő,
o    a vörös és részben a fehér vérsejtek képzésében vesz részt,
o    ilyen van, pl. a lapos és rövid csontokban,
•    sárga csontvelő, vagy zsírvelő,
o    a vörös csontvelőből alakul ki,
o    ilyen van a felnőtt hosszú csontjainak középdarabjában.
3.    Porc: a csontok végein, felszínén van, az izületi felszíneket alakítja, a csontok összeköttetésében vesz részt. Fajtái:
•    üveg porc (pl. az izületi felszíneken),
•    rugalmas porc (pl. fülkagyló),
•    kollagén rostos porc (pl. csigolyák közötti porckorong), az izületi felszínek egyenetlenségét kiegyenlítő porc.

A csontok többsége előbb porcos telepként fejlődik ki, és ez épül át igen fokozatosan csonttá (ez a folyamat csak a növekedés lezárultával fejeződik be). A csöves csontok középső és végi része közti határon levő néhány mm vastag porclemezben megy végbe a csontok hosszirányai növekedése.


A csontrendszer funkciói:
1.    a mozgás passzív szervrendszerét alkotja az izületekkel és szalagokkal együttesen,
2.    életfontosságú szervek védelmét biztosítja (agyvelő, gerincvelő, szív, tüdő stb.),
3.    a szervezet szilárd vázát alkotja,
4.    a mozgást létrehozó vázizomzat eredési és tapadási felülete,
5.    a lapos csontok, a csigolyatestek, továbbá a comb, valamint a felkarcsont törzshöz közelebb levő szivacsos állományában levő vörös csontvelő fontos vérképzőszervünk,
6.    szerepe van a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjében,
7.    meghatározza a test magasságát és a testarányokat.

A kéz csontjait (27 db) több, mint 30 izom mozgatja különböző irányba.

Felső végtag csontjai:
•    Felső függesztő öv vagy vállöv:
-Lapocka
-Kulccsont
•    Felkar:
-Felkarcsont
•    Alkar:
-Orsócsont
-Singcsont
•    Kéz:
-Kéztő: 8 apró köbös csont 2 sorban elhelyezkedve
-Kézközép: 5 rövid csöves csont alkotja, melyeknek két vége eltérő alakú
•    Ujjak:
-14 rövid csöves csont alkotja


A kéz csontváza három részre tagozódik:

1.    kéztő csontok,
(8 apró köbös csont két sorban elrendeződve a csuklóban. A kézhát felé a domborulatát, az  alsó a tenyér felé a homorulatát  adja. Abban különböznek a láb csontjaitól, hogy az egyes ujjunkat szembe tudjuk állítani a négy ujjunkkal és műszerként tudjuk alkalmazni)

2.    kéz-középcsontok,
(5 darab rövidebb  csont a tenyérben, közöttük erős izmok és szalagok feszülnek ki, ezek vesznek részt a kézháti boltozatnak a kialakításában. Mindegyik izom és szalag egy kéztő csonthoz és egy ujjperchez párosul.)

3.    ujjperc csontok,
(14 darab rövid, csöves csont. A hüvelykujj 2 percből, a többi 3 percből áll. A harmadik percet körömpercnek nevezzük.)

A láb csontjai

Az emberi láb csontváza három részre tagozódik:
1.    lábtő,
2.    lábközép,
3.    ujjak.

A kéz vázának sokoldalú mozgékonyságra irányuló felépítésével szemben a láb váza egységes statikai szerkezet. Ujjai rövidek és a kéznél jóval kevésbé mozognak, az ember egyenes testtartása melletti járáshoz, futáshoz stb. csodálatosan alkalmazkodott mozgékonyságú testrész. Az emberi lábhoz akár csak megközelítően hasonló megoldás az állatvilágban nem található. A láb a lábszárral a bokaizületben ízesül, a kéz vázával ellentétben azonban csak egyetlen lábtőcsont, az ugrócsont révén. A lábtőcsontok a legfejlettebbek, az ujjcsontok csökevényesek (ezt a statikai viszonyok magyarázzákk

1.    Lábtőcsontok: (köbös csontok)
•    ugrócsont (a boltozatos konstrukciót képező lábtő és lábközép felső zárkövét alkotja, erre nehezedik a test egész súlya. Ezt a súlyt az alatta levő sarokcsontra és előre a sajkacsontra viszi át),
•    sarokcsont (itt tapad az Achilles-ín),
•    sajkacsont,
•    köbcsont,
•    3 ékcsont.

2.    Lábközépcsontok (csöves csontok), (Az 5 darab lábközépcsont közül a 2. a leghosszabb.)

3.    Lábujjak csontjai vagy lábujjperccsontok (csöves csontok) megfelelnek a kézujjak csontjainak, számuk 14.