A hámszövet hámsejtek (szabályos szögletes, szorosan illeszkedő, kevés sejt közötti állománnyal rendelkező sejtek) összességéből alakul ki. Benne nincsenek erek, a sejtek szorosan egymás mellett helyezkednek el. A hámszövet feladata a szervek elhatárolása, azok felszínének hézagmentes borítása. Testünk külső és belső felszínét borítja (a bőr felszíni rétegét, az emésztőszervet (nyálkahártya), a légző- és kiválasztó rendszert), alatta kötőszövetes állomány található. Idegvégződéseket tartalmaz.

Hámszövetek csoportosítása működés szerint:
•    fedő v. védőhám (pl. bőr nyálkahártya): elhatároló és védő szerepük van,
•    pigmenthámok (pl. szem és bőr): az ibolyán túli sugarak elleni védelemben vesznek részt,
•    mirigyhám (pl. nyál, epe, verejték): speciális hámsejtekből épülnek fel, melyek az elválasztáson túl váladéktermelést is végeznek, (A testfelszínre (pl. verejtéket) vagy valamely testüregbe (pl. emésztőnedveket) ürítő mirigyeket külső elválasztású, a közvetlenül a véráramba (pl. hormonokat) ürítőket belső elválasztású mirigyeknek nevezzük.)
•    érzékhám (pl. orrüreg szaglótájékán, nyelven az ízlelőbimbóknál): továbbítja az ingereket az idegrendszer felé, átmenetet képez az idegszövet felé, idegrostokban folytatódik,
•    felszívó hám (pl. gyomor, bél falában): különböző anyagok szervezetbe való juttatását végzi.

Hámszövetek csoportosítása a sejtek alakja szerint:
•    lap,
•    köb,
•    henger.

Hámszövetek csoportosítása a rétegek száma szerint:
•    egyrétegű: lap-, köb-, hengerhám;
•    többrétegű elszarusodó laphám (pl. a bőr);
•    többrétegű el nem szarusodó laphám (pl. nyálkahártya, körömágy).