A kötő- és támasztószövet a szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló, viszonylag sok sejtközötti állományt tartalmazó szövetfajta. Sejtközötti állományában a szövet sejtjei által termelt rostok (hosszú fehérjefonadékok) találhatók, melyek biztosítják a mechanikai (húzás, nyomás, hajlítás) igénybevételek felvételét.

A kötőszövet kitölti a szervek közötti teret, összefogja a testrészeket, szöveteket. A szervezet belső közegét alkotva tartást biztosít a testnek. Elsősorban húzó igénybevételeknek áll ellent, gazdag vér- és nyirokér hálózata van. Víz és zsír tárolására képes.

A kötőszövetek legfontosabb típusai:
•    lazarostos kötőszövet, melyben a sejt közötti állomány rostjai szabálytalan, laza hálózatot alkotnak, (A szervezetben mindenhol előfordul, összekötő és térkitöltő szerepe van, gazdag vér és nyirokér hálózata segítségével közvetít a szervek táplálásában.)
Sejtközötti állománya:
-    Kocsonyás alapállományból
-    Rostokból áll: rugalmatlan, kollagén rostok,
rugalmas rostok
rácsrostok alkotják.
•    tömöttrostos kötőszövet (ínszövet), melyben a kollagén rostok sűrűn, párhuzamosan rendeződnek. Az izmok inait alkotják.
•    speciális kötőszövetfajta a vér. Sejtközötti állománya folyékony, sejtes állományát a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék adják.

A zsírszövet átmenetet képez a kötő és támasztó szövetek között. Sejtjei főleg zsírokat raktároznak. Energia tároló szerepe, mechanikai védő szerepe (párnázás) és hőszigetelő funkciója van.

A támasztó szövetek sejt közötti állománya szilárd, főként a nyomó és hajlító igénybevételek felvételére alkalmasak. Rugalmasságuk alapján a támasztó szöveteket porc- és csontszövetekre oszthatjuk tovább.
•    A porcszövet rugalmas, ellenálló, a csontnál lágyabb (késsel vágható) szövet. A  porcszövetben nincsenek erek és idegek, de a porc felületét porchártya (kötőszöveti hártya) borítja, amely már idegekben és véredényekben gazdag. Fő előfordulási helye a csontok végeinél van, a kor előrehaladtával részben elcsontosodik. Megkülönböztetünk üvegporcot (izületi felszíneket borítja biztosítva a könnyű elmozdulást), rugalmas rostos porcot (fül, orrhegy) és kollagénrostos porcot.
•    A csontszövet kevésbé rugalmas, de rendkívül szilárd. Hosszúkás, szilvamag alakú sejtek koncentrikus lemezekbe való rendeződésével képződik. Sejt közötti állományának legnagyobb részét vízben nem oldódó szervetlen sók (kalcium vegyületek) teszik ki, ezek adják keménységét. (A csontszövetben kis mennyiségben kötőszöveti rostok is találhatók, ezek biztosítják a csontok kismértékű rugalmasságát.) Érhálózata jelentős.